Garaczi László: A tizedik gén
színmű

2011, Magyarország. Fehér Vince, az Animus színházi csoport vezetője magánéleti és szakmai válságba kerül. Csapatától megvonják az állami támogatást, barátnőjével mintha két külön bolygón élnének egy ideje. A belső káoszt kinti zűrzavar is erősíti: az utcán megkövesedett eszmék mögé elbarikádozott csoportok harcolnak egymással évek óta, és nem akarják abbahagyni.

Az emberélet útjának felén Fehér Vince sűrű erdőbe téved, ahonnan nehéz kikeveredni ép elmével. Kísérti a múlt, megőrjíti a jelen és elriasztja a jövő. Közben olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, hogy mi a szerelem, hogy mitől önsorsrontók a magyarok, és hogy hol úszott el az elmúlt húsz évben a normális élet lehetősége.

Garaczi László darabja pillanatfelvétel napjaink Magyarországáról. A képen rajta vagyunk mi, barátaink, szomszédaink, vezetőink, a háttérben állnak őseink és történelmünk apraja-nagyja – a sarokban pedig ott figyel, egybetartva a széttartó tömeget, a nagy magyar pulikutya.