„Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan? (…) Egy tehervonat épp akkor ért oda…” (részlet a regényből)

A varázslatos Anna Karenina, a társaság megbecsült tagja. Mindene megvan: magas rangú férj, gyerek, tisztelet. Ám amikor bátyja kérésére Moszkvába utazik, összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt.

Lev Tolsztoj négy évvel a háború és béke befejezése után, 1873-ban kezdett bele második nagyregényébe, az Anna Kareninába, melyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: „Ez a regény az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet…”
Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Tolsztojt a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte, s amely – Thomas Mann szavaival élve – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye.”

Szereposztás

Anna Karenina          KOVALSZKI BOGLÁRKA, MOHAI CINTIA
Alekszej Alekszandrovics Karenin, Anna férje    LUKÁCS ÁDÁM                                                           
Alekszej Vronszkij gróf , Anna szeretője       DRAGOS DÁNIEL
Vronszkaja grófné, Vronszkij anyja                KOCSIS ANDREA
Konsztantyin Dmitrics Levin                      BOLLA DÁNIEL
                                                                DÁVID PATRIK
Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty)                                                                       
                                                                MOHAI CINTIA 
                                                                BÁNYAI MIRJAM
                                                         

Barátok, rokonok: 

Fűzi Attila, Kepess Boglárka, Márton Richárd János, Szűcs Boglárka a Miskolci Balett és Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Joni Österlund, Sánta Eszter, Schlégl András, Szeles Viktória, Tóth Karolina, Varga Kristóf a GGTánc Eger táncművészei

Díszlettervező: BOZÓKI MARA
Jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
Zene: LUDOVICO EINAUDI, MAX RICHTER MONTÁZS
Dramaturg: CSEPI ALEXANDRA 
Balettmester: JÓNÁS ZSUZSA Harangozó-díjas
Ügyelő: VARGA RENÁTA
Rendezőasszisztens: FŰZI ATTILA 

Koreográfus-rendező:
VELEKEI LÁSZLÓ
Harangozó-díjas