Glória

Farkas Franciska gondolatai a darabról, a darab születésének körülményeiről.

Az egész egy slam szöveggel kezdődött. „Most játszani fogok”.
Megírtam egy éjszaka alatt, és megmutattam Soós Attila rendezőnek.
Ő erre azt mondta, csináljunk ebből egy előadást.
Próbálni összesen volt 10 napunk,
de az egész annyira evidensen kezdődött:
néhány nap alatt szinte magától megszületett a szövegkönyv
az ötleteink alapján.
Látszólag komplikált volt az elindulása, de kiadta magát.
Mert ki kellett adja magát.
A Glória magától született meg.
A Glória a mai embernek szól, a mai emberről, rólunk, rólad, rólam.
Arról, hogyan mutatjuk meg magunkat, mennyire vagyunk őszinték.
Milyen titkokat rejt egy színész agya?
Milyen lehet belenézni?
Mit találunk ott? Mit találunk, ha a magunkéba nézünk?

Nagyon érdekes és inspiráló Attilával együtt dolgozni.
Már sokadik alkalommal alkotunk együtt,
a Makar Csudra című önálló estemet is ő rendezte.
Felszabadító érzés, olyan rendezővel dolgozni,
aki engedi, hogy a saját utamat járjam,
de ott van, ha túl messzire mennék.
Egy tükör számomra, ahol kreativitásomat méregethetem.
Mivel íróként is benne voltam a munkafolyamatban,
ezért komplexen látom az egész darabot, a dramaturgiáját.
Ez a komplexitás nagyon inspiráló hatással van Attilára,
így teljesen rám illesztve alkotta meg a darabot.
Reflektálok magamra, a jelen időre, a játékra, a játékidőre, a közönségre,
arra, ami MOST körülvesz minket, mindannyiunkat.
Szerettem volna adni valamit ebből a „most”-ból közönségnek,
valamit, amit valóban hazavihet magával.
Egy melengető, feszítően felemelő érzést.
Úgy érzem, sikerült. És úgy hiszem, hogy van még folytatása.

Szereplő: Farkas Franciska
Rendező: Soós Attila