„Fiatal, szabadságszerető, káros szenvedélyektől és komplexusoktól mentes pár együtt szeretné május 1-jét ünnepelni hasonló gondolkodású párok társaságában…” – és megkezdődik a Párcsere.

Félreértéses vígjáték, társadalmi szatíra, szomorú dráma vagy szerelmi történet? A színdarab szereplői más-más szemszögből figyelik a váratlan, többnyire meglepő eseményeket, melyek ennek az egyszerű, fent idézett hirdetésnek a nyomában érkeznek.

Hat idegen egy lakásban arra készül. És mindenkinek oka van rá. Csak igyekeznek titkolni. Persze a csend sokáig nem tartható, és túlságosan nagy az esély arra, hogy elszabaduljon a pokol… Az ismerős idegenek feszültségoldás és ismerkedés céljából üveghez nyúlnak, így hamar kipörgetésre kerülnek azok az elhallgatott információk, kétes ügyletek, amelyek elejét veszik a féktelen partyhangulatnak, és gondoskodnak arról, hogy mindenképp elszabaduljon az az említett pokol.... És mindehhez érkezik még konspirációs elméleteivel egy megingathatatlannak tűnő ifjú „partyzán”, előbb az ajtón, majd az erkélyen át. Sok jó ember kis helyen is elfér, tartja a mondás. Elférnek-e azonban hőseink a drágán berendezett penthouse-ban akkor is, ha nem olyan jó emberek? Ha féltve őrzött titkaik napvilágra kerülnek, megmenthető-e még az este? Megmenthető-e a házasságuk? És az életük?
 
Jurij Poljakov, a méltán népszerű író a '80-as évek elején vált ismertté a "Száz nap a parancsig" és a "Helyi jellegű vészhelyzet" könyvével, amelyeket sokáig nem engedte át a cenzúra, és végül csak a peresztrojka idején jelenhettek meg. Párcsere című szatírája ősbemutató, először látható Magyarországon - Cseke Péter rendezésében Kőszegi Ákos és Danyi Judit küzd egymással, Réti Erika és Kiss Jenő féltő szülői gondoskodása mellett, Pál Attila Decsi Edittel a nyomában érkezik, Ferencz Bálint az ereszcsatornát dédelgeti, Kiss Zoltán feleségeként pedig a társulathoz frissen érkezett Csapó Virág mutatkozik be.