Schumann kései Julius Caesar-nyitánya izgalmas ritkaság, megszólalása szenzáció, mint ahogyan az Korngold – hasonlóképpen Shakespeare-színmű által inspirált – Sok hűhó semmiért szvitje is. Pusztán e két műért is érdemes lenne meghallgatni a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács bérletének harmadik hangversenyét. A koncert fiatal dirigense, Erdélyi Dániel azonban a két Shakespeare-ihlette muzsika között Orbán György vonószenekarra komponált Sopra canti diversi című alkotását is elvezényli, a szünet után pedig Beethoven megunhatatlan és felkavaró „Sors”-szimfóniájával, az Ötödikkel örvendezteti meg a közönséget ezen a kihagyhatatlannak ígérkező estén.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács bérletének záró estje ugyanazt az izgalmas programszerkesztési logikát követi a ritkaságok felfedezése, a kontrasztelvű műsorszerkesztés és a halhatatlan klasszikus alkotásokkal való örömteli találkozás jegyében, amely az első két hangverseny műsorának kialakításában is meghatározó szerepet játszott. Ezúttal is hallhatunk Shakespeare-színmű által inspirált muzsikát, de most kettőt is: Schumann kései Julius Caesar-nyitánya éppoly különleges és megismerésre méltó zenei csemege, mint Korngold Sok hűhó semmiért szvitje. A kettő között magyar zene szólal meg: Sopra canti diversi című háromtételes vonószenekari alkotását Orbán György 2014-ben komponálta, az Erdődy Kamarazanekar számára. Végül a szünet után minden idők egyik legnépszerűbb zeneműve zárja a koncertet: Beethoven 5. (c-moll, „Sors”) szimfóniája, amely a küzdő és végül győzedelmeskedő ember portréját rajzolja meg. A hangversenyt a fiatal magyar karmestergeneráció kiemelkedő tehetségű képviselője, Erdélyi Dániel vezényli.

Robert SCHUMANN: Julius Caesar – nyitány, op. 128
ORBÁN György: Sopra canti diversi vonószenekarra
Erich Wolfgang KORNGOLD: Sok hűhó semmiért – szvit, op. 11
***
Ludwig van BEETHOVEN: 5. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67  

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Erdélyi Dániel