Ibsen drámáját fordította: Kúnos László, és Rakovszky Zsuzsa

„A magában és a magából élő lélek zárt falai közt száguldó akarás és hit teljessége az övé, amely megbetegít, ha más életekbe tör.” Írják Ibsenről. És ugyanez jellemzi az általa alkotott karaktert: Brandot. A név jelentése: tűzvész. Brand pap, aki szeretné megváltoztatni a világot. Jelszava a "mindent vagy semmit". Mindent vár környezetétől, és semmilyen megalkuvásra nem képes. Tűzvész, ami kíméletlenül pusztít, de lehetőséget teremt az újjáépítésre. Brand a szélsőségek között táncol. Két fjord között az óceán fölött egyensúlyozik. Feltekint az Istenére, aztán magára, végül le a mélységbe és megszédül. Ő nem egyensúlyozni, hanem repülni szeretne. Egy fiatal férfi, aki tökéletesen azonos akar lenni saját eszméjével, s ezért nem fél szembe menni korával, és környezetével. De mit ér a legtisztább eszme, ha nem képes elfogadni, ami esendő, ami emberi?  „Brand én magam vagyok a legkülönb pillanataimban.” Írja Ibsen. És drámájában a legbelső emberi félelmek és a minden áldozaton felülemelkedő alkotó akarat birkózik egymással. Minek kellene győznie: a belenyugvásnak vagy a kíméletlen tettvágynak? „Pap voltam előbb vagy apa?” Kérdezi Brand, de nem kap választ. 

Egy fiatal pap visszatér északi szülőfalujába, ahol megküzd a meghunyászkodással és megalkuvással, hogy felrázza a népet évszázados álmából. Brand az egész világnak prédikál, gyülekezete a „korszak embere”, és templomának „padlója tenger és a hegy, a sík, a fjord a rétek, fölötte boltozat helyett tág boltíve az égnek.” A világot akarja megváltoztatni, és közben saját magával kerül szembe.

Szereplők: 

Brand - Martinkovics Máté
Agnes - Bach Kata mv.
Ejnar - Dér Zsolt
Gerd, Asszony, Cigányasszony - Kókai Tünde
Orvos, Paraszt, Prépost - Bárnai Péter
Bíró - Szabó Sebestyén László
Férfi - Baki Dániel
Anya - Börcsök Enikő

rendező - Fekete Tamás
dramaturg - Gábor Sára
látvány - Kálmán Eszter
jelmez - Fekete Anna
fény - Gyuricza Mátyás
asszisztens - Zewde Eszter