2
Frankenstein-terv
Mundruczó Kornél-Bíró Yvette: Frankenstein-terv
A Proton Színház előadása.
16 éven felülieknek ajánljuk!
Az előadás hossza: 130 perc
Gyerekprogram helyszínek
Bálna program
Látjátok? Teli vagyunk ötletekkel, meglepetésekkel... Vajon még bálna programot is kínálunk nektek? Kattintsatok ide és meglátjátok!
PROGRAMOK
A fenti linkre kattintva megtalálod az összes adatbázisunkban szereplő programot. Válogass kedvedre!
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, March 23 2014 5:00PM
„A teremtő gőgje: az alkotás nagyratörő,
de a létrehozott mű nagyobb lehet, mint a teremtő gesztus.”
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a „más ember” ezen a helyen, ahol mi, a „többség” fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
A normalitás vadhajtások nélkül nem nyerheti el értelmét, tehát előállítja a maga démonait, a maga vadait, a maga rémálmait, szörnyeit, deviáns alakjait, hogy legyen mihez képest megfogalmaznia önmagát. Amikor ez a leválasztás megtörténik, a „normalitás” megütközik a saját vadhajtásain, elámul, és meghozza az ítéletet: ez már nem tartozik hozzám. Ezért már nem vállalhatok felelősséget. Ez már a hatáskörömön, értékrendemen kívül esik, nem az én asztalom. Az élet úgy rendezi aztán, hogy ezekkel a rémekkel, értsd bűnözőkkel, nyomorékokkal, deviánsokkal csak a legritkább esetben kell találkozni, hiszen a leválasztáskor az elkülönítés is gondosan megtörténik társadalmi és individuális szinten egyaránt. A társadalom intézetekbe, az individuum a legmélyebb tudatalattijába zárja a maga „persona non gratait”.
A Frankenstein lényege egy olyan lázadás (a szörny lázad a puszta létével), mely kinyitja a gondosan lereteszelt zárakat és szembesít azzal, hogy normalitásunk nagyon esetleges és ingatag alapon dőlt csak el, tulajdonképpen a többség elvén. A szembesítés a „szörny” megjelenése, mely valódi és emberi és mindent kibillent a maga rendszeréből, mert létezésével hívja fel a figyelmet arra, hogy hogyan ítélkezünk. Mert minden pillanatban azzal kell szembesüljünk, hogy nem hozzá vagyunk hasonlóak, hanem mindenki máshoz. Mivel ő a „szörny, a deviáns, a valaki”, fittyet hányhat a világra, ezért nem foglalkozik a mi korlátainkkal és így irigylésre méltóan szabad. Ezt a szabadságot irigyeljük el tőle, és mivel integrálni nem tudjuk és talán nem is akarjuk – a félelmünk annál sokkal nagyobb, a gyávaságunk sokkal mélyebb – ezért elpusztítjuk.
Mundruczó Kornél, az előadás rendezője: „Filozófiai értelemben szerintem a fasizálódás lényege a félelemmel vegyes irigység. Szándékom szerint ezt a folyamatot kell a nézőnek az előadás alatt minél valódibb módon megélnie. A cél az lenne, hogy a kérdés ne az intellektuális csatornán merüljön fel, hiszen azon a csatornán helyes válaszokat tartunk raktáron, hanem olyan módon hasson a darab, hogy a meglepetéssel teli kíváncsiságtól, a szörny elutasításán keresztül szembesüljünk vele, hogy mi inkább vagyunk pultoslányok és konténerkereskedők, mintsem a mássággal, különlegességgel rendelkező egyén, a „más ember”. Amivel pedig végső soron szembe kell nézni, hogy mindennapi gyilkosságainkat és elutasításainkat nem a praktikum szüli, hanem a kínzó irigység és később a még kínzóbb megbánás, hogy nem tudtuk felvenni a harcot a szörnnyel. Hogy ő volt igazabb és erősebb nálunk. Ebben a felismerésben van a katarzis lehetősége. Ehhez az előadásnak olyan ajtókat kell döngetnie, ami túl van az értelem páncélajtóján.”
Díjak:
-Legjobb előadás - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
-Legjobb női főszereplő: Monori Lili - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
-A közönségzsűri díja - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
-Különdíj – 44. BITEF Fesztivál 2010. Belgrád, Szerbia
de a létrehozott mű nagyobb lehet, mint a teremtő gesztus.”
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a „más ember” ezen a helyen, ahol mi, a „többség” fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
A normalitás vadhajtások nélkül nem nyerheti el értelmét, tehát előállítja a maga démonait, a maga vadait, a maga rémálmait, szörnyeit, deviáns alakjait, hogy legyen mihez képest megfogalmaznia önmagát. Amikor ez a leválasztás megtörténik, a „normalitás” megütközik a saját vadhajtásain, elámul, és meghozza az ítéletet: ez már nem tartozik hozzám. Ezért már nem vállalhatok felelősséget. Ez már a hatáskörömön, értékrendemen kívül esik, nem az én asztalom. Az élet úgy rendezi aztán, hogy ezekkel a rémekkel, értsd bűnözőkkel, nyomorékokkal, deviánsokkal csak a legritkább esetben kell találkozni, hiszen a leválasztáskor az elkülönítés is gondosan megtörténik társadalmi és individuális szinten egyaránt. A társadalom intézetekbe, az individuum a legmélyebb tudatalattijába zárja a maga „persona non gratait”.
A Frankenstein lényege egy olyan lázadás (a szörny lázad a puszta létével), mely kinyitja a gondosan lereteszelt zárakat és szembesít azzal, hogy normalitásunk nagyon esetleges és ingatag alapon dőlt csak el, tulajdonképpen a többség elvén. A szembesítés a „szörny” megjelenése, mely valódi és emberi és mindent kibillent a maga rendszeréből, mert létezésével hívja fel a figyelmet arra, hogy hogyan ítélkezünk. Mert minden pillanatban azzal kell szembesüljünk, hogy nem hozzá vagyunk hasonlóak, hanem mindenki máshoz. Mivel ő a „szörny, a deviáns, a valaki”, fittyet hányhat a világra, ezért nem foglalkozik a mi korlátainkkal és így irigylésre méltóan szabad. Ezt a szabadságot irigyeljük el tőle, és mivel integrálni nem tudjuk és talán nem is akarjuk – a félelmünk annál sokkal nagyobb, a gyávaságunk sokkal mélyebb – ezért elpusztítjuk.
Mundruczó Kornél, az előadás rendezője: „Filozófiai értelemben szerintem a fasizálódás lényege a félelemmel vegyes irigység. Szándékom szerint ezt a folyamatot kell a nézőnek az előadás alatt minél valódibb módon megélnie. A cél az lenne, hogy a kérdés ne az intellektuális csatornán merüljön fel, hiszen azon a csatornán helyes válaszokat tartunk raktáron, hanem olyan módon hasson a darab, hogy a meglepetéssel teli kíváncsiságtól, a szörny elutasításán keresztül szembesüljünk vele, hogy mi inkább vagyunk pultoslányok és konténerkereskedők, mintsem a mássággal, különlegességgel rendelkező egyén, a „más ember”. Amivel pedig végső soron szembe kell nézni, hogy mindennapi gyilkosságainkat és elutasításainkat nem a praktikum szüli, hanem a kínzó irigység és később a még kínzóbb megbánás, hogy nem tudtuk felvenni a harcot a szörnnyel. Hogy ő volt igazabb és erősebb nálunk. Ebben a felismerésben van a katarzis lehetősége. Ehhez az előadásnak olyan ajtókat kell döngetnie, ami túl van az értelem páncélajtóján.”
Díjak:
-Legjobb előadás - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
-Legjobb női főszereplő: Monori Lili - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
-A közönségzsűri díja - VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
-Különdíj – 44. BITEF Fesztivál 2010. Belgrád, Szerbia
Our offer
„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.” Schneider Mátyás szállítmányozó mondja ezt Hippolytnak, az úri lakájnak, amikor már minden türelme elfogy.
A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos.
Wayne Eagling – Tamás Solymosi / Pyotr Ilyich Tchaikovsky THE NUTCRACKER Fairy-tale ballet in two acts
Suggestions
Az Oltári srácok az Arénában 2026 június 27-én nagyszabású koncert musical térnek vissza a fiúk
Az utolsó éjszaka joga (18) - Hadházi László önálló estje, műsorvezető: Bálint Ferenc Szép
DumaszínházDumaszínház est
A TNT immáron több, mint 30 éve töretlen sikerrel dübörög a magyar popszíntéren, ikonikus slágereikkel generációkat táncoltatva meg.
Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
