Közreműködik: 
Zemlényi Eszter, Szerekován János, Kósa Lőrinc – ének / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Haydn A teremtés című oratóriuma nemcsak az osztrák zeneszerző egyik legjelentősebb és legismertebb darabja, hanem olyan egyetemes értékeket hordozó mestermű, mely generációkon át megszólítja a hallgatókat. A zeneszerző követi benne a barokk tradíciókat, de alkalmazza a klasszikus kor formai, harmóniai, hangszerelési újításait is. Haydn londoni útjai során ismerkedett meg az angol oratórium hagyományaival, különösen Händel műveivel. Ezek az élmények mély benyomást tettek rá, és nagy oratóriumainak megírására ösztönözték. A Gottfried van Swieten báró által összeállított librettó eredetileg angol nyelvű forrásokra támaszkodott, de Haydn német fordításban komponálta meg a művet, amelyet később ültettek vissza angolra. Az 1798-ban, Bécsben bemutatott oratórium témáját a világ teremtésének bibliai története ihlette, különösen Mózes első könyve és a Zsoltárok könyve, valamint John Milton Elveszett paradicsom című eposza. A teremtés három részre tagolódik. Kezdő tételei az első négy teremtésnap eseményeit mesélik el: a fény megteremtését, az ég és a vizek elválasztását, a szárazföld és növények megjelenését. A káoszból való rend kialakulását Haydn festői zenekari bevezetése jeleníti meg – ez a rész különösen újszerű volt a maga idejében. A második rész az ötödik és hatodik nap eseményeire koncentrál: az állatok és az ember – Ádám és Éva – megteremtésére. Az emberpár megalkotása fenséges és méltóságteljes hangvételével a mű egyik csúcspontja. A zeneszerző találékony zenei eszközökkel ábrázolja az egyes állatokat (az oroszlánt, a tigris ordítását, a madarak énekét). A harmadik rész a Paradicsomban játszódik, Ádám és Éva bűnbeesés előtti boldog életét mutatja be. A duettek és kórusok a természet harmóniáját, az emberpár boldogságát és Isten dicsőségét ünneplik. A mű egy monumentális kórussal zárul. Az oratórium három szólóénekest alkalmaz, akik Gábriel, Uriel és Rafael arkangyal képében szólalnak meg. A harmadik részben a szoprán és basszus szólista Ádám és Éva szerepében énekelnek. A teremtés részletgazdag hangszerelése különösen kiemelkedő, a szólóhangszerek gyakran programzenei szerepet töltenek be, madárhangokat, mennydörgést, vízmozgást utánoznak.

– baljos –