HATÁROK. DIMENZIÓK. UNIVERZUM.

A 3. szimfónia Mahler legnagyobb lélegzetű zenekari kompozíciója. Hosszú, de nem hosszadalmas. A zene pompás dimenzióit a megjelenítendő tárgy indokolja, hiszen az nem más, mint maga a mindenség, a lélekként felfogott természet. Pierre Boulez, a zeneszerző és karmester egy alkalommal így írt: „Mahler világa a legkevésbé sem homogén univerzum. Vállalja az elütő stílusok kockázatát, legitim eszközként használja az idézetet és a paródiát, újratanítja a zenehallgatást: változatosabban, többértelműen, gazdagabban.” Mahler a monumentális, több mint másfél órás 3. szimfónia komponálása közben szinte megrészegülten írja egy barátjának, hogy „műveimben mindig van valami triviális, ám ezúttal túlmegyek minden határon.”

Mahler: 3. szimfónia

Vezényel: Riccardo Frizza
Közreműködik:
Láng Dorottya (mezzoszoprán)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa

Fotó: Dorottya Láng  ©Emmer László