bohózat

A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.

Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve. A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt. A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).